Hogyan készülj családi fotózásra? 8 biztos tipp

A családi fotózás napján nem az a cél, hogy mindenki egyszerre nézzen a kamerába, szépen mosolyogjon és mozdulatlan maradjon. A cél az, hogy néhány év múlva is felismerjétek magatokat a képeken: a gyerek huncut pillantását, az összebújást, azt a bizonyos nevetést, ami csak rátok jellemző. Ha azon gondolkodsz, hogyan készülj családi fotózásra, a legjobb hír az, hogy nem kell modellnek lennetek, és a gyerekeknek sem kell egész délután példásan viselkedniük.

Egy jó családi sorozat nem a tökéletes fegyelemről szól, hanem egy olyan helyzetről, amelyben mindenki el tud lazulni. Ehhez persze kell egy kis előkészítés – de nem katonai pontosságú terv. Inkább néhány okos döntés, amely leveszi rólatok a nyomást még azelőtt, hogy előkerülne a kamera.

Hogyan készülj családi fotózásra stressz nélkül?

A leggyakoribb hiba, hogy a család már érkezés előtt túl nagy tétet ad a fotózásnak. A szülők azt szeretnék, hogy a gyerek jól viselkedjen, a ruhák tiszták maradjanak, senki ne késsen, és minden kép hibátlan legyen. Ettől viszont könnyen olyan lesz az egész, mint egy vizsga.

Érdemes inkább közös programként kezelni. Mondd el a gyereknek egyszerűen, hogy találkoztok egy kedves fotóssal, sétáltok, játszotok, ölelkeztek, és közben képek készülnek. Nem kell azt kérni tőle, hogy mosolyogjon a kamerába. Minél kevésbé érzi feladatnak, annál inkább megmutatja majd önmagát.

Felnőttként sem kell tudnotok, hogyan álljatok vagy hova nézzetek. A jó fotózás vezetett folyamat: kapsz konkrét, könnyen követhető instrukciókat, miközben marad hely a spontán pillanatoknak is. Nem pózokat kell bemagolni, hanem jelen lenni egymással.

1. Az időpontot a gyerek ritmusához igazítsátok

Kisgyerekkel a megfelelő időpont többet számít, mint bármilyen drága ruha. Ha a fotózás közvetlenül az alvásidőre, vacsora elé vagy egy hosszú, fárasztó nap végére esik, nehezebb lesz jókedvet előhívni. Ez nem a gyerek hibája, egyszerűen ilyenkor már kevésbé együttműködő.

A legtöbb családnak az működik jól, ha a fotózás egy kiadós alvás és étkezés utánra kerül. Nagyobb gyerekeknél is érdemes figyelni arra, mikor vannak energikusabbak. Egy kamasz számára például a túl korai indulás ugyanúgy rossz ötlet lehet, mint egy totyogónak a késő esti program.

Kültéri fotózásnál a fény is beleszól az időzítésbe. A naplemente előtti időszak gyönyörű, lágy képeket adhat, de nagyon kicsi gyerekkel csak akkor jó választás, ha nem borítja fel teljesen az esti rutint. Néha egy kevésbé „fotószerű” időpont, de kipihent család sokkal jobb eredményt hoz.

2. Olyan ruhát válasszatok, amiben tényleg jól vagytok

A családi fotózás ruháinál nem az a cél, hogy mindenki egyforma legyen. A teljesen azonos ingek és farmerek gyakran merev, kissé jelmezes hatást keltenek. Sokkal jobb, ha a színek és anyagok harmonizálnak, miközben mindenki a saját stílusában marad.

Válasszatok két-három egymáshoz illő alapszínt, és ezek különböző árnyalatait. A törtfehér, bézs, barna, olívazöld, kék, szürkés tónusok általában szépen működnek együtt. Egy erősebb szín is belefér, csak ne mindenkin legyen más-más harsány minta. A nagy feliratok, rikító logók és nagyon apró csíkok inkább elvonhatják a figyelmet az arcokról.

A kényelem itt nem kompromisszum. Ha a gyerek szúrós ingben feszeng, ha az anya folyton a szoknyáját igazgatja, vagy az apa olyan cipőben van, amiben nem lehet kényelmesen sétálni, az a képeken is megjelenik. Olyan darabokat vegyetek fel, amelyekben szívesen mozogtok, leültök a földre, ölbe veszitek egymást.

Érdemes egy plusz szettet is vinni

Kisgyereknél egy váltóruha megnyugtató tartalék. Nem azért, mert biztosan történik valami, hanem mert így nem kell pánikba esni egy kifolyt ital vagy sáros térd miatt. A plusz ruha legyen színben hasonló az eredetihez, hogy szükség esetén se törje meg a képek hangulatát.

3. Ne induljatok üres hassal, de ne is cukorsokkal

Éhesen, szomjasan vagy túlpörögve senki sem a legjobb formáját hozza. A fotózás előtt legyen egy normális, egyszerű étkezés, különösen gyerekekkel. Nem kell nagy lakoma, de egy stabil alap sok sírást és türelmetlenséget előzhet meg.

Vigyetek vizet és néhány gyors, nem maszatoló falatot. A ropi, apró keksz, gyümölcspüré vagy más, a gyerek által ismert kedvenc jól jöhet. A csokoládé és az élénk színű nyalóka kevésbé ideális, mert könnyen nyomot hagy az arcon, a fogakon vagy a ruhán.

A jutalommal is érdemes óvatosan bánni. Ha a gyerek azt hallja, hogy „ha végigmosolyogsz, kapsz valamit”, máris teljesítményhelyzetbe kerül. Jobb, ha a fotózás után közös élmény vár rá: egy séta, fagyizás vagy kedvenc játszótér. Így a nap egésze marad kellemes emlék.

4. A kedvenc tárgy segíthet, de ne ez legyen a főszereplő

Egy plüss, kisautó, takaró vagy könyv biztonságot adhat egy bizonytalanabb gyereknek. Sokszor pont ez a tárgy oldja fel az első percek feszültségét, és később már magától elengedi. Nem kell elvenni tőle csak azért, mert „nem illik a képre”.

Ha viszont van olyan játék, amely nélkül a gyerek nem mozdul, hangos, villog vagy teljesen elvonja a figyelmét, vigyétek magatokkal, de ne adjátok oda rögtön. Először legyen lehetőség kapcsolódni a helyzethez, felfedezni a környezetet, megérkezni. A kedvenc tárgy maradhat biztosítéknak a táskában.

5. Ne kérjetek állandó mosolyt

A természetes mosoly nem parancsra születik. A „nézz ide”, „mosolyogj”, „ne csináld azt” mondatok jó szándékból jönnek, mégis gyakran befagyasztják a pillanatot. A gyerek ilyenkor vagy grimaszolni kezd, vagy egyszerűen elfordul.

A legjobb, amit tehettek, hogy egymásra figyeltek. Beszéljetek hozzá, emeljétek fel, csiklandozzátok meg, meséljetek neki valami vicceset, vagy csak nézzetek rá szeretettel. Nem baj, ha közben nincs minden tekintet a kamerán. Egy egymásra néző, őszintén nevető család sokkal erősebb képet ad, mint négy szabályosan beállított arc.

Ez felnőtteknél is igaz. Nem kell végig mosolyogni. Egy nyugodt, természetes arckifejezés, egy ölelés vagy egy pillanatnyi egymásra figyelés legalább olyan értékes fotó lehet.

6. Engedjétek meg a mozgást

A családi képek attól élnek, hogy van bennük ritmus. Séta, futás, kézen fogva ringatózás, ölbe kapás, összebújás – ezek nem „elrontják” a kompozíciót, hanem történetet adnak neki. Különösen gyerekekkel felesleges hosszú percekig egy helyben maradást várni.

Nem minden fotónak kell mindenkiről egyszerre szólnia. Lesznek közös képek, de ugyanúgy értékes egy anya-lánya pillanat, egy apa-fia nevetés vagy egy olyan portré, amelyen csak a gyerek arcán látszik az adott korszak minden bája. Ezekből áll össze később az igazán személyes sorozat.

7. Készüljetek fel arra, hogy nem lesz tökéletes

Lehet, hogy valaki az elején duzzog. Lehet, hogy a kisebbik gyerek öt perc után elfut, vagy a nagyobbiknak pont aznap nincs kedve a fényképezéshez. Ezek nem jelentik azt, hogy kudarcra van ítélve a fotózás.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a kezdeti ellenállás gyakran feloldódik, ha nincs erőltetés. Kellhet néhány perc, amíg mindenki megszokja a helyzetet. Néha pedig a „nem tökéletes” pillanatokból születnek a legőszintébb képek: egy összeborulás sírás után, egy nevetés egy váratlan mozdulaton, egy szülői tekintet, amelyben benne van az egész családi dinamika.

A fotózás nem vizsga rólatok, és nem kell bizonyítanotok semmit. Kaszás Bencénél az irányítás azért van, hogy ne nektek kelljen fejben tartani, mikor mit csináljatok. Ti hozzátok a kapcsolatotokat, a közös gesztusaitokat és azt az energiát, amitől a képek tényleg a tieitek lesznek.

8. A fotózás napján hagyjatok egy kis levegőt a programban

Ne zsúfoljátok a családi fotózást egy sietős nap közepére, két másik kötelezettség közé. Ha már érkezéskor órát néztek, a feszültség gyorsan átragad mindenkire. Érdemes pár perccel korábban elindulni, hogy legyen idő parkolni, mosdóba menni, megigazítani a ruhát és egyszerűen megérkezni.

A fotózás után se tervezzetek rögtön olyan programot, amelyhez rohanva át kell öltözni. Hagyjatok helyet annak, hogy a gyerek kifújja magát, ti pedig még együtt maradjatok egy kicsit ebben a jó hangulatban.

A legszebb családi képekhez végül nem tökéletes gyerek, hibátlan frizura vagy begyakorolt póz kell. Elég, ha egymás felé fordultok, és megengeditek magatoknak, hogy ez az egy óra ne feladat, hanem közös emlék legyen. A kamera pedig elkapja azt, ami már eleve ott van köztetek.

No Comments Yet

Comments are closed